A "vidék és társadalom" programról

Intézetünk „Vidék és társadalom” címmel helyzetkép sorozatot indít a székelyföldi térség aktuális társadalmi jelenségeiről. Havonta egy-egy téma bemutatására kerül sor.  Az egyes bemutatások összegzik az Intézet eddigi kutatási eredményeit, a tereptapasztalatok és az elemző értelmező munka következtetéseit és javaslatait.

Célunk az, hogy szakmai szintézis formájában tegyük elérhetővé szakmai és közéleti szereplők számára – térségen belül és térségen kívül –  társadalomkutatói munkánk összegzéseit, az azokból adódó következtetéseket. Ezek az összegzések hasznosíthatók a  szakpolitikai tervezésben, a képzésben, további kutatások alapozásában, a közéleti tematizációk alakításában. A sorozat fontosabb témakörei: roma helyzetkép, munkamigráció, családi háztartások helyzete, szimbolikus térhasználat, helyi fejlesztés, téralapú identitások, elitszerepek.

A helyzetképek bemutatása hármas szerkezetet követ.  Bevezetővel indul, ehhez kapcsolódik a Helyzetkép. A Helyzetképet az adott témához kapcsolódó tanulmányok szövege, linkje egészíti ki, valamint  válogatás a kapcsolódó szakirodalmi jegyzékből.

Az 1989-es  romániai társadalmi fordulat óta eltelt több mint két és fél évtizedben  sok szó esett – a székelyföldi térség kapcsán is –  a kisebbségi  lét kereteiről, a keretek visszaállításáról vagy védelméről. Sokkal kevesebb szó esett arról, hogy milyen társadalmi mozgások, átrendeződések , innovációk vagy éppen visszarendeződések zajlanak a keretek között,  milyen társadalmi trendek formálódnak, vagy éppen milyen korlátok termelődnek a változások mérséklése érdekében. Mi épül és mi az, ami egyáltalán nem mozdul vagy éppen leépül.   Milyen kompetenciák termelődnek kisebb vagy nagyobb körökben,  melyek a domináns és melyek a periferikus szerepek,  milyenek a társadalmi szereplők közti kapcsolatok? Melyek azok a jellemzők – legyenek azok előnyök vagy hátrányok, adottságok vagy hiányok, korlátok vagy esélyek – amelyek nem a kisebbségi létből vezethetők le, hanem a vidéki helyzetből, és amelyek éppen ezért „egyetemesek”?

A globalizációs trendek  hatására a vidéki térségeket sokféle kihívás éri, és ez a posztszocialista térség vidéki térségeire  még inkább jellemző. Ez akkor is így van, ha az utóbbi időszakban a vidéki helyek hangsúlyosan fölértékelődtek, hiszen nem könnyű a választás vagy az egyeztetés a felzárkózási követelmények és öndefiníciós igények  között. Nem véletlen, hogy a vidéki, a lokális lét felületén a válaszkísérletek száma megnövekedik, s maga a válaszkísérlet gyakorlása stabilizálódik, válik életformává. Az átmenet tarós, természetes állapottá válik. 

Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a problémák gyors megoldásának igénye, az eredmények utáni vágyakozás az esetek nagy részében mellőzi vagy tartalékba sorolja az elemzési, megértési igyekezetet. Holott ebben a helyzetben az elemző-értelmező munka, a vidékkutatás szempontjainak és módszereinek következetes alkalmazása, az értelmezések szakmai és társadalmi tematizációja  a fejlesztéspolitikai gondolkodás és gyakorlat alapvető feltétele.  A kisebbségi helyzetkeretei, adatai mögött élethelyzetek, sorsok, szerepépítések, kapcsolathálók, az egyéni és közösségi életvezetést szabályozó narratívák, kompetenciák és társadalmi igények sokasága van, amelyek tartalmát és működési módját közvetlenül nem az etnikai paraméterek határozzák meg.